Az elmúlt napokban elbúcsúztunk TŐLETEK. A lelkünkben mégis itt vagytok: halljuk a hangotokat, látjuk a mosolyotokat, felidézzük a jellegzetes vonásaitokat. Reménykedünk. …
Várjuk, hogy beléptek a tanári ajtaján. Rápillantunk az asztalotokra, hátha meglátunk egy-egy ott felejtett könyvet, tollat. Reménykedünk. …
Fényképek, felvételek őrzik azokat a pillanatokat, amelyekkel örökre beleírtátok Magatokat a KERI történelmébe. Közösen idéztük fel azokat az emlékeket, amelyeket örök emlékként őrzünk meg Belőletek.
…. és már nem reménykedhetünk. Mélységes űrt hagytatok bennünk. 

Nyugodjatok békében!


“NINCS HALÁL. És nincsenek HALOTTAINK. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott.
Tovább ment. Átköltözött. Akit szeretsz, az VAN. Szándékosan nem azt mondom, hogy akit „szerettél” – mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét – s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál. Csak arra kérlek, ha anyádat, apádat, vagy nagyszüleidet idézed meg, ne öregemberként gondolj rájuk, mert nem azok! A lélek világában nincs elmúlás, így öregség sincs. Fiatalok ők. Ahogy lelked mélyén te is fiatal vagy. Akkor is, ha a tükör nem ezt mutatja. A rózsa csak a kibomlott Rózsa – a hervadó már nem az. Halottak napja nincs, csak Szeretet napja van, amikor a földön élők az eltávozottakra, az eltávozottak pedig ránk, földön élőkre gondolnak.
És azt gondolják rólunk: „Szegénykék, nekik még nagyon nehéz!”…
Kedvesem! Közöttünk vannak! Csak ez az ostoba, mai, beszűkült ‘racionális’ kor hiszi, hogy a halállal minden megszűnik. Nem igaz! A lélek végtelen úton jár, s a halállal nem hal meg. Él, csak nem abban a komor érzékvilágban, ahol még te élsz. ‘Halhatatlan szerelem’ –…..erről szól az élet…. az igazi szeretet nem múlik el soha!”

(Müller Péter)

Gyula 2019

Emlékül
Visszahívást kérek
close slider

Kapcsolat







captcha


Skip to content